zenés mesejáték

A világhírű román-francia író, Matei Vișniec: Bohóc kerestetik című darabjában három öreg bohóc várakozik az utolsó esélyre, egy felvételi alkalmával, a makacsul zárva maradó ajtó előtt. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.

A Magyarázat mindenre egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról.

ÖRÖMSZÜLŐK
VÍGJÁTÉK KÉT RÉSZBEN
TURAY IDA SZÍNHÁZ ELŐADÁSA

Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával.

A Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett...

A nyári városmajori előadások között mindig megtalálhatjuk a fergeteges sikerű Horgas Eszter koncertet. Idén a fuvolaművész Koós Rékát hozza el szólista társként magával a Városmajori Szabadtéri Színpadra, akivel A Nő Arcai címmel egy szenvedélyes, virtuóz estet mutatnak be hazai és világslágerekkel.

Egyfelvonásos kortárs komédia.

Az Utolsó előtti vacsora eltér a színházfogyasztásnak attól a hagyományától, ahol a közönség tagjai külön-külön költik el aznapi szellemi táplálékukat, majd idegenként távoznak. Ebben a tekintetben közelebb áll a performanszhoz, mivel az itt-és-most-ban gyökerezik, és a közös élmények megélésére kíván rávilágítani nem csak színházi eszközökkel.
Az Utolsó előtti vacsora egy olyan világot teremt, aminek még nincs megpecsételve a sorsa. A cirkusz műfajához közelít a tekintetben is, hogy a szabadság képzetét kelti: túlmerészkedik a célszerűségen. A képzelet burjánzásában gyökerezik, mint a lakoma, amelyet együtt fogyasztanak el az alkotók és a nézők. Az előadás asztalokhoz ültetett vacsora formájában zajlik. A performansz végén mindenkit maradásra, élmény feldolgozásra, beszélgetésre bátorít a produkció.

Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zenés játéka Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán, a Pannon Várszínház előadásában.

Traccs! Elismert • Motiváló • Példamutató • Sikeres

Pozitív és elgondolkodtató popzenéjük és kirobbanóan energikus előadásmódjuk miatt a közönség hamar szívébe zárta a fonyódi kötődésű Margaret Island zenekart. A Lábas Viki, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf alapította csapat olyan slágerek szerzői, mint a 2016-ban berobbant Eső, a Hóvirág, a Veled minden, a Nem voltál jó, a Házszám és a Valahol.

Kapa. Egy ország hívja így. Szinte mindenki ismeri és szereti őt. Pedig cseppet sem indult könnyen a pályafutása.
Lakatosnak tanult, de valójában focista szeretett volna lenni.

A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak – az Összpróba Alapítvány produkciójában.

Szikora Róbert az R-GO énekese, frontembere, a Csikidám stílus magyarországi megteremtője, 2024. augusztus 3-án a Tokaj Fesztiválkatlan nagyszínpadán lép fel zenekarával!

A Csókos asszony Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb operettje, ami természetesen most is zenekarral és tánckarral érkezik a Zenthe Nyárra.

A koncert első részében a Puskás, a musical dalaival és történetével ismerkedhetnek meg. A darab a világ legismertebb magyar embere, Puskás Ferenc labdarúgó pályafutásán keresztül mutatja be a ’40-es és ’50-es évek Magyarországát, annak társadalmi-történelmi-politikai körülményeit.

Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik.

Az Anna and the Barbies kendőzetlenül őszinte és felemelően pozitív dalszövegekkel, lüktető, magával ragadó rockos hangzással és átütő erejű színpadi jelenléttel hódítja meg közönségét. Több különleges produkciót álmodtak már meg, ilyen például az egész estés zenekari film (Álmatlan), nagykoncertek a Fővárosi Nagycirkuszban vagy a Nemzeti Színházban.

Hallottál már olyan harsonáról,  ami konyhai mosogatóból készült  és steel drummal  (léleklábassal) kísérik?
Mit szólnál egy bolgár duda és ghánai xilofon duóhoz? 

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.