Mozi

Back to the Future Part II színes amerikai sci-fi, kalandfilm, 108 perc, 1989 angol nyelven, magyar felirattal

Vincent van Gogh napraforgói legismertebb munkái közé tartoznak, sőt, a művészettörténet legreprezentatívabb képei közé soroljuk őket. Az amszterdami Van Gogh Múzeum egy óriási, új kérdéseket feszegető kiállítást hívott életre, melynek központi eleme van Gogh öt, közgyűjteményben őrzött, vázában álló napraforgókat ábrázoló képe volt. A tárlat kapuját kizárólag az Exhibition on Screen stábja előtt nyitották meg.

Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.

Made in England: The Films of Powell and Pressburger színes angol dokumentumfilm, 131 perc, 2024 angol nyelven, magyar felirattal

The Wild One fekete-fehér amerikai dráma, 79 perc, 1953 angol nyelven, magyar felirattal

Alice in den Städten fekete-fehér NSZK dráma, 113 perc, 1974 német, angol és, holland nyelveken, magyar és angol felirattal

Az ifjú D’Artagnan Párizsba érkezik, hogy felkutassa támadóit, akik sorsára hagyták. Hamarosan olyan konfliktus kellős közepén találja magát, aminek végkimenetelétől Franciaország jövője függ. A fiatalember csatlakozik három testőrhöz, Athoshoz, Porthoshoz és Aramishoz, hogy kivehesse részét az országért és a királyért vívott küzdelemből.

A magyar származású Jean Image (Hajdú Imre) második egész estés filmje egy virtigli francia szerelmi komédia, amely beillene egy párizsi imázsfilmnek is. A Notre Dame kőszörnyei között tolluszályában kacér táncot lejtő galambhölgy egy igazi femme fatale: nemcsak a frakkos galambúr ostromolja szívét, de hódolói közé tartozik egy jampec kandúr, sőt, még a csupaszív Eiffel-torony is. Utóbbi, szerelmi bánatában világgá megy, és meg sem áll a francia Alpokig. A film költői prológusát maga Jean Cocteau írta, vezető animátora a Budapestről pár évvel korábban disszidált Thérèse David (Tissa David/Dávid Teréz) volt.

Lemmy Caution egy idegen galaxis fővárosába, Alphaville-be érkezik, hogy felvegye a kapcsolatot az ügynökökkel, akik az ő bolygójáról utaztak oda, de eltűntek. Ebben a világban mindent a logika ural, nincs költészet, és az emberek nem ismerik a szerelem jelentését. Az egész várost egy mesterséges intelligencia működteti, amely halálbüntetéssel sújtja az irracionalitást. A sokat látott detektív azonban kísérője, Natasa szeméből még képes reményt kiolvasni... Utópisztikus, mégis hátborzongatóan realista, utalásokkal teli és játékosan ironikus bűnügyi-sci-fi à la Godard.

Manden der tænkte ting fekete-fehér dán sci-fi, 97 perc, 1969 dán nyelven, magyar és angol felirattal

The Cameraman fekete-fehér amerikai burleszk, 76 perc, 1928 némafilm angol inzertekkel, magyar felirattal