Színház, Dráma

„Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

Gryllus Dorka és Simon Kornél • Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal című könyvéből

A Loupe Színházi Társulás előadása
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal 

A 10. Színházi Olimpia keretében a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháztársulat előadásában tekinthetik meg a darabot nézőink.

Ebben a történetben egy emberre, közelebbről meghatározva egy tanáremberre, egy óvóbácsira vadásznak, akit hamisan vádoltak meg, éspedig rendkívül súlyos bűnnel, ha nem a legsúlyosabbal, ha egy tanárról, pláne egy óvóbácsiról van szó: pedofíliával.

(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá.

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

FRANTIŠEK LANGER
Külváros
Franci, a külvárosi pincér, táncos karrierről álmodik, induló pályafutása azonban zátonyra fut, amikor haverjai belerángatják egy rablásba, s börtönbe kerül. Egy év után szabadul, és visszatér régi lakásába, ahol már Anna lakik. Anna, mivel kirúgták irodai állásából, prostitúcióból tartja el magát. A két külvárosi fiatal egymásba szeret, ám egy alkalommal Franci véletlenül megöli Anna egyik ügyfelét. A gyilkosságot sikerül balesetnek álcázni, s valójában senki nem sajnálja az áldozatot, ám Franci lelkiismerete nem nyugszik meg, újra és újra beszélnie, szembesülnie kell a bűnnel, amit elkövetett.
A Külváros Martin Huba, színész, rendező, a pozsonyi Színházművészeti Főiskola egykori professzora tizedik rendezése a Komáromi Jókai Színházban.

Az élet, történjék bármi, megállíthatatlan, keresnénk a kijáratot, de minden ajtó zárva, benne ragadtunk. Dorra, a boszniai lány, egy megrázó élményen esett át; Kate, az amerikai nő, úgyszintén: az egyik saját testén keresztül tapasztalta meg a fájdalmat, ami húsáig hatolt és lassú növekedésnek indult benne, a másik a lelkének széthullásában. Mindketten a kiutat keresik. Azonban a legnagyobb sötétben ismerszik meg a fény, ez a széthullás ajándék is lehet, ha felismerjük, elfogadjuk és szeretjük. EXIT: kijárat az életből az életbe.

Dennis Kelly kamaradrámája egy lebilincselő krimi történetén keresztül mesél az előítéletekről, a gyűlöletkeltésről, a társadalmi rétegek szétszakadásáról, a társadalomban pattanásig feszülő félelemről és bizonytalanságról, vagyis arról, ami a legjobban meghatározza a mindennapjainkat.

Láthatatlan kölykök

Két fiú érkezik az üres vajdasági kisvárosba. Menekülnek, futnak, végtelen utak húzódnak mögöttük. Az életük nehéz, a lábuk véres, iszonyú dolgok rejlenek a fájó izmok mélyén.
Három lány izeg-mozog egy játszótéren. A fiúk és a lányok találkozásából meg-nem-értés, közeledés, talán vonzalom születik, de a rémálmok, amik mozgatják őket, egyre sodorják őket tovább. Ahogy lassan megismerjük a két fiú múltját és be-bekacsintanak a történetbe a felnőttek, egyre jobban értjük, miféle láthatatlansággal küzdenek ezek a kölykök.

" .. vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal?"

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén. 

Szálinger Balázs: Kályha Kati
ősbemutató

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

A 10. Színházi Olimpia keretében a City Drama Theatre Gavella társulat előadásában tekintehtik meg a darabot nézőink eredeti nyelven, magyar felirattal.

Lionel Shriver amerikai írónő Orange-díjas regénye a mai napig betonszilárd tabukat feszeget; a gyerekvállalás előtt álló nők félelmeit és az anyai szeretetre való képtelenséget.

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

A békére, nyugalomra, családi harmóniára vágyó és azt hittel és erővel megőrizni szándékozó, a jogbiztonságban bízó Kohlhaas Mihály, lókereskedő a saját igaza védelmében - jogtalanul megvámolt lovai miatt -, szembe fordulni kényszerül mindazzal, amiben hitt, amire felépítette életét, hogy végül önmagából is kifordulva, támadást intézzen a fennálló hatalom ellen.

A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.

„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Boldogtalanok című előadása, a 10. Színházi Olimpia keretében látható a Weöres Sándor Színházban.

A XVI. századi Verona hangulata elevenedik meg fiatal színészeink által ebben a különleges Rómeó és Júlia esszenciában. Az emberi természet és konfliktusok négyszáz év alatt sem változtak, ezért a dráma most is élő és érvényes.

Csákányi Eszterben a pandémia alatt fogalmazódott egy új önálló est gondolata. Alkotótársaival közösen Bodor Johanna Nem baj, majd megértem című önéletrajzi regényéből kiindulva, attól elrugaszkodva és saját élményeiből is merítve olyan vizekre evezett, ahol korábban még nem táncolt.

Sorsuk talán mindig egymás felé tartott – még ha nem is tudtak róla. Négy napjuk van rá, hogy gyökeresen megváltoztassák egymás életét. Lehetséges ez?

„Édes Anna, a vízivárosi cseléd, egy éjszaka több késszúrással meggyilkolta Vizyéket, a gazdáit. Tettét beismeri, annak okára azonban nem tud magyarázatot adni.” Ezek a tények. A krimi műfajának szabályai szerint viszont a legfontosabb és legizgalmasabb kérdésre még válaszolnunk kell: ami történt, miért történt?

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe...