Összes kategória

Cédric Chapuis: Élet-ritmusra
monodráma, magyarországi bemutató
AZ ELŐADÁST 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK AJÁNLJUK!

Székely Csaba maga mondta, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmi se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató.

„Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

Gryllus Dorka és Simon Kornél • Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal című könyvéből

Ferdinand von Schirach sztárügyvéd lebilincselően izgalmas darabja egy bírósági tárgyalás történetét meséli el úgy, hogy a nézőket egy interaktív játékra invitálja.

Sokszor azok az emberek bántanak minket, élnek vissza a hatalmukkal, akiket szeretünk, akiknek sokat köszönhetünk.
Gyerekek vagyunk, de nem csak a családunkban, hanem abban a demokráciában is, amiben élünk. Nem nőttünk fel. Gyerekként kezelnek minket, de ami még rosszabb, mi is gyereknek gondoljuk magunkat. Hagyjuk, hogy a nálunk erősebb, hangosabb mondja meg kik vagyunk, mit csináljunk és hol a helyünk. A felnőttség azt jelenti, hogy az ember a saját lábára áll. Kimond dolgokat, képviseli a határait, és cselekszik. Ez felelősséggel jár. És nem csak jogokkal, de kötelességekkel is. Meg kell szólalni. Ki kell állni magunkért. Csak az tud felelősséget vállalni, aki tudja a jogait és él is velük.
Könnyű ezt mondani, de minden személyes történet, hihetetlenül bonyolult, és minden kiállás nehéz.
És fontos, hogy miután megöltük apáinkat, legyen tudásunk, célunk, és saját mondanivalónk, amivel a helyükbe lépünk. Nekem erről szól a Születésnap.

A többszörösen Oscar-díjas filmdráma alaptörténetének monumentális színpadi feldolgozása Fila Balázs és Mucsi Zoltán főszereplésével.

A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?

Bródy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye.

„Országomat egy lóért!” – hangzik el Shakespeare egyik leghíresebb mondata a Ill. Richárd végén. Richárd, Gloster grófja, eltökéli, hogy megszerzi magának Anglia trónját. A béke unalmas neki. Mesterien szövi a hazugságok egyre sűrűbb hálóját, melyen lassan mindenki fennakad, aki az útjába áll. Élvezettel játssza a gonosz szerepét, és fondorlatos terveibe folytonosan bevonja a nezőt, aki szemtanúja lehet egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

A történet színtere egy elmegyógyintézet, elbeszélője egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását.

Dosztojevszkij műve krimiket meghazudtoló feszült izgalmával, a legtisztább erkölcs és a legalantasabb galádság, az isteni rend és az ördögi fertő, a szellemi fejlődésben hívő és a kiégett értelmiség, valamint a megértés és a nihilista elutasítás sistergő összecsapását és egyben mélyen elgondolkodtató filozófiáját kutatja.

Attól, hogy a bűnösök revizoruknak épp egy náluk is nagyobb szélhámost hisznek, lesz a darab egyedülállóan szórakoztató fricska és másfél évszázada érvényes társadalmi szatíra.

A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is.

A híres boldogságról és boldogtalanságról szóló kezdőmondat helyett Dejan Projkovszki rendezése a szerelem és a szenvedély fatalizmusára helyezi át a hangsúlyt, igazi női Hamletté gyúrva Karenina alakját.

Élt valaha egy lókereskedő, név szerint Kohlhaas Mihály, a maga korában az egyik legderekabb, ugyanakkor legelvetemültebb ember. - Ez a rendkívüli férfiú, egészen harmincéves koráig, a jó állampolgár példaképének számíthatott volna...A jogérzék azonban rablóvá és gyilkossá tette őt.

Madách Imre nagylélegzetű drámai költeménye a gimnazisták kötelező olvasmánya. A Kolibri Színház előadása nem csak őket, de a kicsivel fiatalabbakat és az idősebbeket is megszólítja.

„Amit a legkisebbel tesztek, azt velem teszitek.”
A 10 című darabban tíz sorsot látunk, tíz morális dilemmát, tíz nyilvános „gyónást”.

Két nő és két férfi útjai keresztezik egymást a nagyvárosban, ahol legjobb a névtelen szex. Lazíts… Ne legyél beszari. Az élet kockázat nélkül halál. Csak hagyd, hogy szeressenek.

Victor és Walter évek óta nem beszél egymás. A találkozás nem halogatható tovább. A házat, amelyben felnőttek, elbontják. A viszontlátásnak köszönhetően az ingóság felszámolása a fivérek közötti elszámolássá mélyül. Tizenhat évnyi csend törik meg...

Egy krími üdülőhelyen alkoholmérgezést kap a helyi lakosság véréből mintát venni érkezett amerikai ügynök, egy apa saját példájával teszi világossá a fia számára, mi az élet értelme, egy nő romantikus szerelemről álmodik, de sivár magány lesz a sorsa, egyetlen lánya is elhagyja..

A mű három idősíkot ölel. A jelen Nyáregyháza, a távoli múlt és a híres Fedák per.

Történetünk középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. A készülő előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítjuk a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is.

A darab főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt.

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

Egy egész népet fogva tart a kollektív bűntudat egy olyan bűn miatt, amit nem is ők követtek el. Rettegésben élnek, a szabadgondolkodás és a tolerancia tiltott dolgok. Bárki, bármikor megfélemlíthető. Mindenek fölött a zsarnoki hatalom áll. A szabadság, a saját döntések, valamint ez utóbbi következményei, és a velük való szembenézés veszélyes terep.

Ödön von Horváth kifinomult nyelvezetével és igényes humorával átszőtt történetben követhetik nyomon a kis ember tragédiáját.

"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"

Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek.

Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.