Színház, Klasszikus színmű

Konikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni.

A balett-rendezés az ellenséges környezet és a romboló kapcsolatok miatt feláldozott örök szerelem portréját mutatja be. Az alkotás a reneszánsz festészet és építészet ikonográfiáját idézi, mégis magában foglalja az örök szerelem utáni vágyakozás kortárs aktualitását.

Ítélet két részben – a Kultúrbrigád és az Átrium előadása

Vörösmarty Mihály sosem láthatta művét színpadon megvalósulni. Álmában sem gondolta, hogy ekkora utat jár be a darab az elmúlt másfél évszázadban. Meghatározta a romantikáról alkotott elképzelést a magyar nyelvterületen és kötelező klasszikussá vált a társadalom szemében.

Az előadásban a verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa. (Sardar Tagirovsky)

A történet főszereplője a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnok. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült.

Székely szerelmes játék formáját választja Tamási Áron, a 20. század elismert népi írója, hogy a fiatal erőt elnyomni szándékozó emberi varjak seregéről meséljen. Magdót és Mókát az isten is egymásnak teremtette, nem így vélekedik azonban az őket körülvevő világ. Tiszta érzéseikkel, őszinteségükkel rávilágítnak az immár tíz éve házasodni készülő, idősödő párok -Eszter és Lukács, valamint Regina és Máté- kapcsolatának felszínességére.

Shakespeare humoros, félreértésekkel teli, kalandos vígjátéka, az év legrövidebb éjszakáján játszódik, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. Varázslatos, tündérekkel és manókkal átszőtt játék, az atyai szigor elől menekülő szerelmesekről, egyszerű mesteremberekről, valóságos és varázslatos hatalomról, viszályról és megbékélésről.

Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján a színpadi szöveget készítette: Tóth Réka Ágnes. A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója.

Egy középkorú, elvált férfi, kétgyerekes családapa, George kapcsolatai megfeneklenek. Nem magában keresi a hibát, sőt, egyáltalán nem is keresi. Azzal kell megküzdenie, hagyja-e, hogy mások alakítsák az életét helyette, vagy mégiscsak maga hozza meg a döntéseit. A mindenbe beleavatkozó ügyvéd nővére miatt köt egy fogadást, hogy egy családi vacsorára az „igazival” érkezik. Felbérel egy színésznövendéket – aki eredetileg gimnáziumi irodalomtanárnő (Meredith), de pályát módosított – a „színlelt szerelem” eljátszására. Ő leginkább a pénz és az improvizációs játék miatt megy bele a játékba. A „vacsoraszínházra” készülődés, a szerelmi próba aztán elég jól megy nekik.

A Három nővér időrendben Csehov utolsó előtti színműve. A Ványa bácsi 1899. őszi sikeres bemutatója után Nyemirovics-Dancsenko rendező igyekezett rábírni Csehovot, hogy a színháznak darabot írjon.

Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesen nem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.

Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti
beszéd című művéből.

Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.

Abigél – Szegedi Pinceszínház előadása
A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti.

Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idején játszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.
Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűnt illetve soha el nem ért teljesség után.

E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William

Dante hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Előadásunk Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is.

"Egy évek óta működő színház női kórustag castingot tart, amire igen nagy az érdeklődés. Ám a hölgyek valójában nem a kórusban képzelik el magukat, hanem a rivaldafényben. Ezért úgy gondolják, hogy a legkönnyebb út a színházi szerződéshez az, ha elnyerik az színház igazgatójának szívét.

Az örök klasszikuson Rideg Sándor Indul a bakterház című művén alapuló vígjáték, palóc kultúrával és kellő népzenével színezve.

Anton Pavlovics Csehov három művét: A medve, A dohányzás ártalmairól és a Leánykérés című alkotásokat két évtizeddel ezelőtt, 1997-ben mutatta be először a társulat Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás sikere az óta is töretlen – nem véletlenül.
Belépő: 200 Ft
Az előadás kedvezményes helyára a Déryné Program hozzájárulásának köszönhető.