A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz. A sors így két hazát ad, az egyik az asszonyé, a másik a német származású férjé. Szeretetteljes, egymást ugrató, derűs miliőből, két ország viaskodásának színterévé válik egy család élete...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. szeptember 25. péntek, 19:00
Zilahy Lajos: Fatornyok
Zilahy Lajos, a filmvászonról is jól ismert: Halálos tavasz vagy a Valamit visz a víz – szerzője, a két világháború közti magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akit most kezdenek maguknak újra felfedezni a színházak. Friss gondolataival, a szenvedélyek és modern érzelmi világunk ábrázolásával, maivá, örökérvényűvé emelkednek művei.
A Fatornyok című színművében sziporkázó humora is megmutatkozik. Ezzel a darabbal zárták be 1944-ben a Nemzeti Színházat és az ostrom után 1945-ben, éppen nagy sikere miatt, a Vígszínház ezzel a színművel nyitott, a főbb szerepekben az eredeti szereposztással. A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz. A sors így két hazát ad, az egyik az asszonyé, a másik a német származású férjé. Zilahy nem ítélkezik, csak hagyja, hőseit, hogy befussák a sors által rájuk szabott utat. Szeretetteljes, egymást ugrató, derűs miliőből, két ország (egész Európa) viaskodásának színterévé válik egy család élete...
Szereplők:
Kriegs Rudolf, vegyészmérnök....... Viczián Ottó
Kriegsné, Borcay Klára................... Timkó Eszter
Kriegs Árpád, a fiuk........................ Bánföldi Szilárd
Az öreg Borcay............................... Nagy Zoltán
Kálmán Balázs................................ Vass György
Janka.............................................. Nemes Wanda
Kiss Ottó, gyógyszerész................. Almási Sándor
Irén, a feleség................................. Gregor Bernadett
látvány: Szlávik István
ügyelő: Báhner Péter
súgó: Jezsó Krisztina
dramaturg: Bártfay Rita
rendezőasszisztens: Ullmann Krisztina
rendező: Csiszár Imre
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
JOHANNES BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80 JOHANNES BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77 *** BARTÓK BÉLA: Zene húros hangszerekre, ütőkre…
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
