Akár tiszteletbeli magyarnak is nevezhetnénk Joseph Haydnt, a bécsi klasszika nagy mesterét, hiszen felmérhetetlenül sokat adott a magyar zenekultúrának. 1761-ben, 29 évesen, Esterházy Pál Antal birodalmi herceg hívására állt szolgálatba az Esterházy családnál, mely a téli hónapokat a bécsi, a nyári hónapokat pedig a kismartoni palotájában töltötte. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 24. péntek, 18:00
I. KÁRPÁT-MEDENCEI KOMOLYZENEI FESZTIVÁL – HAYDN ÉS ESZTERHÁZA
Komlós Katalin zenetörténész előadása és a Haydn Barytontrio Budapest hangversenye
Zenetudományi Intézet – Bartók terem (1014, Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Műsor:
Haydn költészete
Komlós Katalin zenetörténész, professor emeritus előadása
Joseph Haydn: A-dúr barytontrió Hob. XI:25
Adagio cantabile, Menuet – Allegretto, Finale – Allegro assai
Joseph Burgksteiner: Barytondivertimento Nr. 24
Andantino, Menuett, Finale – Allegro
Luigi Tomasini: C-dúr barytontrió (Korcak 19)
Allegro, Menuetto, Rondo – Allegretto
Előadók: Haydn Barytontrio Budapest (Kakuk Balázs – barytongamba, Sándor József – viola, Kaszanyitzky András – violoncello)
Akár tiszteletbeli magyarnak is nevezhetnénk Joseph Haydnt, a bécsi klasszika nagy mesterét, hiszen felmérhetetlenül sokat adott a magyar zenekultúrának. 1761-ben, 29 évesen, Esterházy Pál Antal birodalmi herceg hívására állt szolgálatba az Esterházy családnál, mely a téli hónapokat a bécsi, a nyári hónapokat pedig a kismartoni palotájában töltötte. Másodkarmesternek nevezték ki, majd a kitűnő zeneszerző, Gregorius Joseph Werner 1766-os halála után ő lett a Kapellmeister. Közben, 1762-ben Pál Antal meghalt, és gyermeke nem lévén, öccse, Miklós örökölte címét és vagyonát. Esterházy „Fényes” Miklós (vagy „Pompakedvelő” Esterházy Miklós), aki 1790-ben bekövetkezett haláláig volt az általa igen nagyra becsült Haydn munkaadója, bőkezűen támogatta a művészeteket, és maga is muzsikált: egy ma már kuriózumnak számító vonós hangszeren, a barytonon játszott, talán azért is, mert ezt a hangszert igen nehéz megszólaltatni, Miklós herceg pedig szerette a kihívásokat (az impozáns fertőd-eszterházai Esterházy-kastélyt, „a magyar Versailles”-t is egy mocsaras területen építtette fel). A baryton a viola da gamba családjának egyik tagja, mai hangszereink közül leginkább a gordonkához hasonlít. Az 1760-as és ’70-es években Haydn rendszeres feladatai közé tartozott a barytontriók írása. E kamaraművekben a herceg által megszólaltatott baryton kapta a főszólamot. Haydn 126 ilyen triót komponált, közülük az 1772-ben komponált A-dúr hangnemű nyitja meg a koncertet. Ezután a kortárs Burgksteiner ugyancsak Esterházy Miklós herceg számára írt baryton-divertimentója csendül fel, majd a különleges összeállítást Luigi Tomasini, a Haydn által vezetett udvari zenekar olasz koncertmesterének barytontriója zárja.
A fesztivál művészeti vezetője: Bonnyai Apolka zongoraművész
RENDEZŐ: Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál
TÁMOGATÓ: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Képesek-e arra a hangok, hogy megidézzék egy város látványát, hangulatát, az atmoszférát, amelyet a hely szelleme sugároz? Respighi Róma-triptichonja képes erre. A három szimfonikus költeményből kettőt hallunk ezen a koncerten.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain.
Vannak nagy, mindenki által ismert klasszikus zenei mérföldkövek, amelyek egész kultúránkat meghatározzák. A Klasszik Rádió és a Danubia Zenekar közös,…
a Kultúrbrigád és az Átrium előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
