A Pásztormúzeum épülete eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol megpihentek a pusztán átutazók és a vásárokra érkezők. A kiállítás élethű bábuk, élőképek, vetítések, hanganyagok segítségével mutatja be a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Pásztormúzeumi nyitvatartás:
március 12-31., április: 10.00 – 16.00, hétfőn zárva
május, június: 9.00 – 17.00, hétfőn zárva
július, augusztus: 9.00-18.00, hétfőn zárva
szeptember: 9.00 – 17.00, hétfőn zárva
október, november: 10.00 – 16.00, hétfőn zárva
december 1.-március 11.: zárva
A pásztormúzeumi belépőjeggyel külön díj megfizetése nélkül látogatható a 3D mozi és a következő kiállítások: a Körszín, a Hortobágyi csárda kiállítása.
A múzeumról:
A múzeum épületét a 18. század végén emelték. Eredetileg szekérállásként működött, ahol megpihenhettek a fogatolt jószágok, a pusztán átutazók és a vásárokra érkezők.
A kiállításban bepillanthatunk a kontyos kunyhó belsejébe, a pásztorszállás életképében szemügyre vehetjük a jellegzetes hortobágyi pásztorviseletet. A bő szárú nadrág és a borjúszájú ing jól szellőzött, s a naptól is védte viselőjét. A széles karimájú kalap az eső és a nap ellen, a rackajuh bőréből készült bunda pedig az eső és a hideg ellen nyújtott védelmet.
A főzés a tanyás dolga volt, s mindig a kunyhó vagy a vasaló környékén zajlott.
A hétköznapokat pásztorrend szabályozta. A legeltetésre kiadott jószágokért a számadó felelt, aki mellett több bojtár, no meg a betanuló kisbojtár dolgozott. A szállást a tanyás tartotta rendben. A legeltetési időszak hagyományosan a Szent György napi kihajtással kezdődött és a késő őszi behajtással fejeződött be.
A vásári jelenetben az egykori Hídi vásárok hangulata elevenedik meg. Megismerkedhetünk a cifraszűrrel és annak tájegységi jellemzőivel, valamint a pásztorok maguk készítette használati tárgyaival.
A belépőkártya a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeinek és a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. által működtetett halastavak megtekintésére jogosít, a kártya meglétét és érvényességét a természetvédelmi őr ellenőrizheti, amelyet vissza is vonhat nem megfelelő viselkedés, illetve természeti kár okozása esetén. Mindenkor tartózkodjon a földutakon! Ne zavarja az élővilág nyugalmát, az állattartó és halászati tevékenységet! Ne menjen közel a legelő állatokhoz! Lecsapolt halastómederbe bemenni, illetve befagyott halastó jegére rámenni tilos! A bemutatási létesítményeket minden látogató csak saját felelősségére használhatja! A belépőkártya megvásárlása nem jogosít fel kárigényre baleseti sérülés, illetve bűncselekményből származó kár esetén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal szemben.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
