Tóték - Komáromi Jókai Színház
„–Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
– Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?
– De jól tetted, édes, jó Lajosom. Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni.”
„–Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
– Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?
– De jól tetted, édes, jó Lajosom. Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni.”
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 21. szerda, 19:00
Tóték - Komáromi Jókai Színház
Tragikomédia
Örkény István Tóték című tragikomédiája az 1967-es Thália Színházbeli bemutató óta a legnépszerűbb magyar drámák egyike. Hatalmas sikerrel játszották szerte a világon, Párizstól Washingtonig, Berlintől Moszkván át Japánig, Fábry Zoltán pedig kiváló filmet készített belőle, Isten hozta őrnagy úr címmel.A frontról egészségügyi szabadságra a hátországba érkező Őrnagy beköltözik az a fiukért rettegő Tóték életébe. A család protekció reményében vállalja megaláztatások véget nem érő sorát.A kétféle trauma sérültjét – az Őrnagyot és Tótot – egy világ választja el egymástól: társadalmi helyzetük, neveltetésük, lelki alkatuk és családi állapotuk. De van a létnek egy, az adott történelmi szituációban meghatározó szférája, ahol ez a két férfi találkozik. És ez nem más, mint a félelem. Félni és félteni sokféleképpen lehet: az Őrnagy hisztérikus, patologikus rettegése parancsoló terrorban nyilvánul meg, Tóté pedig az alkalmazkodás és az engedelmesség síkján.Ez az ellentét magában foglalja kapcsolatuk lényegét. Kettőjük minden darabbeli megnyilvánulása egymást feltételezi. Az Őrnagy csak akkor szerezhet érvényt saját esztelen akaratának, ha van, aki aláveti magát annak, amit ő követel.És minél esztelenebb a parancs, annál alázatosabbnak kell lennie annak, aki teljesíti. Jelenetről jelenetre követhető, hogyan torzulnak el az Őrnagynak a vendéglátóival szemben támasztott elvárásai, hogyan követeli tőlük egyre elszántabban és egyre értelmetlenebbül saját normáik, sőt életük feladását.
Szereposztás:
ŐRNAGY....................................... Oszlík Péter m. v.
TÓT............................................... Gáspárik Attila m. v.
TÓTNÉ.......................................... Molnár Xénia
ÁGIKA............................................ Hostomský Fanni
POSTÁS........................................ Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas)
CIPRIÁNI....................................... Matusek Attila
TOMAJI PLÉBÁNOS..................... Olasz István
GIZI GÉZÁNÉ................................ Holocsy Krisztina
Alkotók
Díszlettervező: Horesnyi Balázs m. v.
Jelmeztervező: Papp Janó m. v.
A rendező asszisztense: Balaskó Edit
Rendező: Béres Attila m. v.
SZEREPOSZTÁS VÁLTOZÁSÁNAK JOGÁT A SZÍNHÁZ FENNTARTJA!
Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!