Színház, Dráma

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?

Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.

Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.

Az előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással.

Szabó Magda Abigél című műve megjelenése óta kiapadhatatlanul az érdeklődés középpontjában áll, legyen szó a sokadik kiadását megélő regényről, az abból készült-, évről-évre ismét levetített tv-filmsorozatról, vagy akár a mű musical változatáról. Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.

Miro Gavran *A BABA* című előadása egy különleges, fanyar humorral átszőtt dráma, amely a modern párkapcsolatok mélyére tekint. A történet középpontjában egy férfi és egy különleges, élethű baba áll, amely nemcsak a magány oldására szolgál, hanem váratlan érzelmi viharokat is kavar.

Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..

A Bánfalvy Stúdió országos premierje a Bálint Ágnes Kulturális Központban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

krimi

dráma

A nagy vagyonok körül gyakran titkok lappanganak, de mint tudjuk, nehéz akármit örökre titokban tartani, a rejtélyekre rendszerint fény derül.

Monodráma Göttinger Pál előadásában

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott.

A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stan és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla...

Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

„Őrült vagyok? Én vagyok őrült, vagy a kor, amiben élek?”

Monodráma a tragikus sorsú Camille Claudel életéről; valamint korrajz a XIX. századi Franciaországról, társadalmi megítélésről, a női egyenjogúság hiányáról, szabadságvágyról...